Hogyan használjuk a stroboszkóp módot?
str_000.jpg

A stroboszkóp mód rendkívül népszerűvé vált az utóbbi időben a rendőrségi zseblámpákban, ennek megvannak az előnyei, viszont a hátrányai is.

Megjegyzés: Az amerikai Police Magazine engedélyével fordítva és közzétéve!
Írta: Edward M. Santos – oktató-tréner, a gyenge fényviszonyok közötti harcászat specialistája

A gyenge fényviszonyok közötti harcászatot oktatom országszerte, és az utóbbi időben észrevettem, hogy egyre több tanítványom rendelkezik stroboszkóp képes elemlámpával.
Ennek a jelenségnek a pontos okát nem tudom megmondani. Lehetséges oka a gyártók agresszív reklámstratégiája vagy a stroboszkóp-móddal rendelkező elemlámpák árának csökkenése. Esetleg az a tény, hogy a rendőrök “vágynak” egy ilyen eszközre.
Az egyetlen biztos dolog amit mondhatok, hogy a diákok, akik ilyen elemlámpával érkeznek, nincsenek tisztában a stroboszkóp mód előnyeivel és hátrányaival. Sokan úgy gondolják, hogy a villogó fény dezorientációt okozó hatása valami teljesen új innováció.

Nos, ez nem így van!

 

str_001.jpgMaglite

 

A Bucha hatás

Nézzük meg először a villogó fénynek által okozott dezorientáció történetét. A jelenséget, amely a villogó fény miatti szédülést és zavarodottságot okozza először Dr. Bucha azonosította az 1950-es években, mikor felkérték egy megmagyarázhatatlan helikopter baleset kivizsgálására.

A zuhanás után a túlélők azt mondták, szédülést és dezorientációt tapasztaltak a rotorok forgása miatt. Mikor felnéztek az égre a rotorok forgása miatti villogó hatás váltotta ki a tájékozódási zavart. A pilóták szemébe sütő napfényt megtörte a rotor ami szabályos villogást hozott létre, és ekkor veszítették el az irányítást a gép felett. Dr. Bucha keresztneve feledésbe merült az idők során, de ezt a jelenséget a mai napig Bucha hatásnak nevezik.

A stroboszkóp előnyei

Gyorsan eljutottunk a taktikai stroboszkóp felhasználásnak a mai szintjére és népszerűségéhez. Az emberi reakció a villogó fényre már régen ismert, de az elemlámpák stroboszkóp funkciója csak mostanában vált könnyen elérhetővé, és a lámpák is egyre felhasználóbarátabbak és könnyebben hordhatóvá válnak.

A stroboszkóp mód csak egy reklámfogás, vagy valós taktikai innováció? A villogás pozitív tulajdonságai felül tudnak kerekedni a negatívumokon?

Nézzünk meg néhány állítást, amelyek a stroboszkóp villogás hatására vonatkoznak:

  • dezorientálja a gyanúsítottat
  • megszünteti a sötéthez alkalmazkodott látást
  • megakadályozza a gyanúsítottat a pozíciónk felmérésében, ezáltal megnehezíti egy támadás kivitelezését
  • vizuális és pszichikai akadályt képez egy esetleges támadás ellen
  • csökkenti a gyanúsított közvetlen és perifériás látását
  • félelmet kelt

str_002.jpgStreamlight Stinger Series

Vizsgáljunk meg néhány állítást részletesebben is:

A villogás dezorientációs hatásának oka a “maradvány kép”, ami tulajdonképp egy vizuális lenyomata az erősen felvillanó fény által megvilágított térnek, ami az agyban elraktározódik. Ez az elraktározott kép változik a felvillanás erejének, hosszának és frekvenciájának függvényében. A dezorientáció akkor következik be, mikor a villogás frekvenciája befolyásolja az agyat, ami ezt a villogási sebességet már nem tudja feldolgozni.

A taktikai elemlámpák stroboszkóp funkciója megakadályozza, hogy a fotóreceptorok alkalmazkodjanak a fényviszonyokhoz, ezáltal sokkolja az egyén látását. Az erős felvillanások által létrehozott részképeket az agy megpróbálja kiegészíteni. Az így létrejött “maradvány képek” viszont minden felvillanásnál eltéréseket hoznak létre az agyban keletkező képhez képest.

A taktikai egységek már régen felismerték, hogy ideiglenes vakságot lehet előidézni a lámpák hotspotjának magas intenzitású fényével, ha azzal közvetlenül a gyanúsított szemébe világítanak. Ha az erős fényhez villogás is párosul akkor létrejön a dezorientációs hatás is, aminek előnye egyértelmű. Ezekhez az előnyökhöz azonban hátrányok is társulnak, amik a taktikai felhasználást aggályossá teszik.

 

str_003.jpgSureFire

 

Aggályok a taktikai felhasználásnál:

A párban dolgozó járőröknél az egyik az intézkedést végzi, míg a másik a biztosító aki az intézkedés alá vont személyt figyeli. Az ő feladata a gyanúsítottat és a környezetet is folyamatos figyelemmel kísérni, ami egy erős elemlámpával folyamatosan megvilágított gyanúsított esetén egyértelműen könnyebben megoldható feladat. Ha stroboszkópot használnak akkor a gyanúsított szándékos lassú mozgása esetén a mozgás észlelése sokkal nehezebb, ami egyértelmű veszélyt rejt magában.

A tréningek során a tanítványoknál, akik használták a stroboszkópot körülbelül 25 centimétert tudtam a kezem elmozdítani, mielőtt ők az észrevették volna. Fontos tényező, hogy a mozgásom ekkor szándékosan nagyon lassú volt.

A sötéthez szokott szemnél az éjszakai látást a villanó fény és a folyamatos erős fény egyértelműen rontja, megszünteti. Azt azonban nem sikerült bizonyítanom, hogy a villogó fény nagyobb mértékben csökkentené az éjszakai látás mértékét. Például ha fürdőszobában a tükörben véletlenül szembe villantjuk magunkat akkor pillanatnyi dezorientáció fellép, de az éjszakai látási képességünk mégsem romlik jelentős mértékben. A lőtéri gyakorlatok során többször is teszteltem a diákjaimon, de jelentős romlást nem tapasztaltam a célazonosításban és a harcképességükben. Miután a stroboszkópot kikapcsoltam, a szemük másodpercek alatt adaptálódott a sötéthez újra.

str_004.jpgNitecore P05 Pink

Azzal az állítással, miszerint a stroboszkóp zavart okoz a látásban, ezáltal a gyanúsított nem képes támadást kivitelezni egyetértek.

Bárki, aki alkalmazott már stroboszkópot egy másik emberen tisztában van ezzel. Gyakran mondják, hogy az ember a külvilágból érkező információk 70-80%-át a látása által dolgozza fel. Ez igaz. Nagyon nehéz fejben megtervezni bármit, mozgásunkat koordinálni, vagy bármiféle támadást kivitelezni a nélkül, hogy az agyunk fel tudná mérni a helyzetünket. Ezeket lehetetlen megtenni míg stroboszkóp villogással vagyunk elvakítva.

Életveszélyes helyzetben a szükséges (térbeli) információk hiánya / a felfogóképesség csökkenése azonnal stresszt vált ki. Ezek alapján a stroboszkóp villogás vizuális és pszichológiai akadályt hoz létre, ezzel megakadályozva az agresszív támadást. A stresszhatás az “ismeretlentől való félelem” miatt alakul ki. A gyanúsított a stroboszkóp fény hatására nem tudja azonosítani a rendőr méretét, pozícióját és a számukat sem. Nem tudja felmérni a környezeti tényezőket és még sok más információtól is meg van fosztva. Ezen információk hiányában az agy képtelen létrehozni egy “menekülési tervet”.

str_005.jpgKlarus XT12GT

Az állítást, miszerint a stroboszkóp villogás csökkenti a gyanúsított közvetlen és perifériás látását szintén érdemes közelebbről is megvizsgálni. Nem kérdés, hogy a látás és a periférikus látás csökken a stroboszkóp hatására.

A kérdés az, hogy az állandó, nagy fényerővel megvilágítással szemben a stroboszkóp okoz-e jelentősebb látásromlást, vagy sem. Ha a gyanúsított és a rendőr nem mozog, akkor azt mondom, hogy nem mérhető a különbség. Az erős, állandó fény csökkenti a közvetlen és periférikus látást. A hallgatókon végzett teszteken nem tapasztaltam mérhető eltérést a folyamatos erős fény és a stroboszkóp villogás hatása között.

A fentebbi tesztekben  a stroboszkóp előnyt jelentett, mert a járőr mozgott a gyanúsított felé. Sok esetben a járőr képes közel jutni a gyanúsítotthoz a nélkül, hogy az ezt észlelné. Az ilyen közelítő mozgás stroboszkóp villogás nélkül nem maradna rejtett. Gyakran képesek 7-8 métert is közelíteni a nélkül, hogy ezt a stroboszkóppal elvakított személy észlelné.

A közhiedelemmel ellentétben a stroboszkóp önmagában nem képes félelmet indukálni. A villogó fény okozta dezorientációs zavar okoz egyes emberekben félelem érzést. A legtöbb esetben ha a gyanúsítottat megakadályozzuk, hogy begyűjtse és feldolgozza a környezeti információkat akkor ez a félelem érzés felerősödik. Nyilvánvaló, hogy a stroboszkóp villogás ezt elősegíti, mivel tájékozódási zavart hoz létre.

str_006.jpgStreamlight Tactical Hand-Held Series

Stroboszkóp használata éles helyzetben

Mielőtt az egyes technikák használatára kitérnék, előtte egy fontos dolgot meg kell említenem, ami a diákjaim számára is nehézséget okoz. Ez nem más, mint a stroboszkóp mód elérése az egyes lámpákon. A stroboszkóp bekapcsolása az egyik legfontosabb tényező, ami befolyásolhatja a modellválasztással kapcsolatos döntésünket.

Minden gyártó más és más módszert dolgozott ki a stroboszkóp, a folyamatos vagy pillanatnyi fény, valamint a különböző fényerők elérésére. Azt kell mondjam, hogy tökéletes megoldás eddig nem született. Több, mint három évet dolgoztam egy elemlámpa gyártóval, és ez idő alatt szembesültem azzal, hogy nem létezik kellően egyszerű megoldás.

Ideális esetben a kezelőnek képesnek kell lennie arra, hogy a folyamatos vagy pillanatnyi felkapcsolt fényről átváltson a stroboszkóp villogásra a nélkül, hogy ehhez finom motoros mozgásra lenne szüksége. A váltásnak mindenféle nehézség és “trükk” nélkül kell történnie, hogy stresszhelyzetben is, mikor a tapintási érzékelés lecsökken könnyen kivitelezhető legyen.

str_007.jpgMagLite MAG-TAC

Bevetés során gyakran kesztyűt viselünk.

Mielőtt megvásárolnád az elemlámpád tedd fel a kérdést magadnak, hogy vajon kesztyűben képes leszel-e kezelni? A döntésed ne csak a lumenszám, a fényerő vagy a márkanév alapján hozd meg! Mindenképp próbálj ki többféle kapcsolási módot és értékeld, hogy mennyire vagy képes kezelni azt, akár stresszhelyzetben is.

Rossz fényviszonyok közötti munkavégzés során nagyon sok tényező szól az eredményességünkbe. Kiváló képességek és képzettség szükségesek ahhoz, hogy a taktikai fölényünket meg tudjuk tartani. Ebben a cikkben nincs elég helyem elmondani, hogyan kell rossz fényviszonyok közötti taktikákat alkalmazni, csak a stroboszkóp villogás alkalmazásáról tudok írni, hogyan használjuk azt az ellenőrzés során.

A gyanúsított folyamatos kontroll alatt tartása a legfontosabb célja a rossz fényviszonyok közötti alkalmazásnak, ezt viszont sokszor nem használják ki vagy nem megfelelően alkalmazzák. Gondoljunk csak a sok előnyre, amit az elemlámpát mint ellenőrző eszközt alkalmazva tapasztalhatunk!

A gyanúsítottnak a szemébe világítva figyelmét eltereljük, kényelmetlenül fogja magát érezni és nem tud hatékony támadást kivitelezni felénk. Képtelen lesz menekülési utat keresni, és nem tudja meghatározni azt sem, hogy hány fővel áll szemben. A rossz közérzet, a dezorientáció és az, hogy nem képes felmérni a helyzetünket mind a segítségünkre vannak abban, hogy átvegyük az irányítást. Az esélyeink nagy mértékben javulnak és valószínűleg engedelmeskedni fog a gyanúsított az ellenállás helyett.

str_008.jpgNitecore P10GT – Strobe Ready

Nem azt mondom, hogy az eddig tanult technikádon sokat változtass. Én csak azt szeretném, ha helyesen alkalmaznád az elemlámpád a fegyvered mellett. A hotspotottal mindig a gyanúsított szemébe világíts! A szórt fény még így is elegendő lesz arra, hogy a kezeit lásd és szemmel tudd tartani, még akkor is, ha a derekára helyezi őket. Ennél sokkal valószínűbb, hogy a kezével megpróbálja a szemét eltakarni. Ha jelen van a biztosító pár is akkor a stroboszkóp mellé folyamatos megvilágítást is a gyanúsítottra kell irányítani, hogy annak láthatósága a lehető legjobb legyen.

Ez csak néhány példa volt a stroboszkóp fény bűnüldözésben való felhasználásáról. Én is használom? Hát persze!

Megfelelően használva az elemlámpát igen hatékony eszköz lehet a taktikai eszköztárunkban. Mint minden eszköz esetében, a felhasználás hatékonysága attól függ, hogy képesek vagyunk-e megérteni a korlátait, a használat előnyeit és általános funkcióját.

Legfőképpen semmi nem helyettesítheti a gyakorlatot és az elméleti tudást!

Az alapja a bevetési rendszereknek vagy taktikának a manipulációs készségnek a jövőbeni folyamatos fejlesztése, finomítása. Ha úgy döntesz, hogy stroboszkóp képes elemlámpát vásárolsz az eszköztáradba akkor ismerd meg a működését és tudd, hogy mikor és hogyan kell alkalmazni.

Forrás: Police Magazine – How to Use a Strobing Flashlight
str_009.jpg
Brite-Strike

Pár gondolat

Mint a fenti cikkből is látható, az elemlámpákba nem csak divatból került bele a stroboszkóp funkció, igen is fontos szerepe van a rendvédelmi felhasználása során.
A fent leírtak csak tájékoztató jelleggel és ismeretterjesztő céllal lettek lefordítva, kérek mindenkit, hogy másnak a szemébe ne villogjon stroboszkóppal, mert akár halálhoz is vezethet, ha a célszemély epilepsziás betegségben szenved, vagy hajlamos rá!str_010.jpgFenix TK35 2018

Nyilvánvalóan lámpa és lámpa, valamint stroboszkóp mód és másik lámpában lévő stroboszkóp mód között is van különbség. Vannak gyártók, akik fix frekvenciájú stroboszkóp villogást használnak, míg más gyártók változó frekvenciájút, így szélesebb spektrumot lefedve. Az ideális frekvenciáról megoszlanak a vélemények, minden esetre Dr. Bucha tesztjei alapján az emberek jelentős része a 8-25Hz közötti villogásra reagált a leginkább. Vannak gyártók, akik ennek a témának külön figyelmet fordítanak, például az EagTac, aki dezorientációs villogásnak hívja az egyik villogó módjukat, de állítólag a Fenix is igencsak hatékony stroboszkóp móddal rendelkezik. Több irányból is meg lehet közelíteni a stroboszkóp villogás ideális frekvenciájának értékét, pár érdekes tény: az agy alfa hullámai 7,5Hz-12,5Hz közöttiek, a Schumann rezonancia első értéke 7,83Hz.

Facebook oldaldoboz